Miért görög?
A "görögkatolikus" kifejezésben a "görög" nem népnevet jelöl, hanem a "bizánci" szinonímája. A "görögkatolikus egyházak" hivatalos elnevezése: bizánci rítusú katolikus egyházak. A "görögkatolikus" elnevezés elsősorban Közép- és Kelet-Európában használatos. Az ortodox egyházakat gyakran illetik a "görögkeleti" jelzővel. A "görögkatolikus" és a "görögkeleti" jelzők tehát nem szinonímái egymásnak.
Mi az a "rítus"?
A "rítus" főnevet gyakran fordítjuk a "szertartás" szóval, amit sokan a "liturgia" szinonímájaként használnak. Valójában a "rítus" fogalma sokkal tágabb: magába foglalja a liturgikus szokások és hagyományok összességét, az egyházfegyelmet a maga sajátosságaival, valamint a saját teológiai és lelkiségi hagyományt.
Kik a keleti katolikusok?
A görögkatolikus/bizánci rítusú katolikus egyházak a keleti katolikus egyházak legnagyobb csoportját alkotják. A keleti katolikus egyházak a keresztény hagyomány valamely keleti – bizánci, örmény, kopt, káld, szír (nyugati szír, keleti szír) – rítusát követik, és kánoni egységben vannak a latin rítusú római Apostoli Szentszékkel.
Mit jelent a kánoni egység?
A kánoni egység az egyházi unióval jön létre (ebből származnak az unitus vagy uniátus szavak), mely során meghatározott feltételek mellett egy keleti rítusú egyház vagy annak egy része betagozódik a katolikus egyházba, elfogadva a római pápa egyházfőségét és a katolikus egyház tanítását.
Betagozódás vagy beolvadás?
Az unió elfogadásának alapfeltétele a keleti fél részéről a rítus sérthetetlenségének garantálása. Mivel a rítus fogalma magába foglalja a liturgikus szokások összességét, az egyházfegyelmet a maga sajátosságaival, valamint a saját teológiai és lelkiségi hagyományt, sérthetetlenségének biztosítása megakadályozza, hogy a betagozódásból beolvadás legyen. Ilyen értelemben ez az adott keleti egyház fennmaradásának is záloga.
Mikor és hol?
A keleti katolikus egyházak létrejöttét előmozdító törekvések a tanbeli különbözőségekből és egyéb okokból született egyházszakadások meghaladását célozta. A mozgalom első jelentős mérföldköve a firenzei zsinaton megkötött – rövid életű – unió volt Róma és Konstantinápoly, valamint Kijev között (1439), melyet további megegyezések követtek a szírekkel, koptokkal és örményekkel.
Mikor és hol... Kelet-Európában és Magyarországon?
Közép- és Kelet-Európában a trentói zsinatot (1545–63) követő katolikus reform, valamint a felekezetszerveződés folyamatai adtak lendületet az unionista törekvéseknek. Elsőként a Lengyel-Litván Királyságban élő rutének (mai szóhasználattal: ukránok) 1596-ban kötött breszti uniójában született meg a mai Ukrán Görögkatolikus Egyház, valamint (a jóval kisebb) Fehérorosz Görögkatolikus Egyház.
A szomszédos Magyar Királyságban a XVII. század során négy régióban – a Délvidéken (Márcsa, 1611), a Szepességtől Máramarosig terjedő tizenhárom vármegyében (Ungvár, 1646, Munkács, 1664), Nagyvárad térségében (a XVII. század utolsó évtizede) és Erdélyben (Gyulafehérvár, 1699–1700) – zajlottak le uniók, melyek több bizánci rítusú népcsoportra (ruszinok, románok, szlovákok, magyarok) terjedtek ki. A Habsburg uralkodók – különösen Mária Terézia – jelentős támogatása mellett a XVIII. században kialakult a görögkatolikus egyházszervezet (gyulafehérvár-fogarasi, munkácsi, nagyváradi, kőrösi egyházmegyék), mely a XIX. században további jelentős fejlődésen ment keresztül (eperjesi, lugosi, szamosújvári egyházmegyék, az erdélyi román görögkatolikus metropólia). Az egyházszervezeti fejlődést 1912-ben a magyar görögkatolikusok számára létrehozott hajdúdorogi egyházmegye felállítása zárta.
A térség görögkatolikus egyházai számára a 20. századi kommunista totalitárius rendszerek rendkívüli megpróbáltatásokat hoztak. Az ukrán, a rutén, a román és a szlovák görögkatolikus egyházszervezetet a kommunista kormányzatok adminisztratív eszközökkel felszámolták, és kényszerűen betagozták a helyi ortodoxiába, vezetőiket pedig bebörtönözték vagy munkatáborokba hurcolták. Újjászerveződésükre az 1989-es rendszerváltoztatások után kerülhetett sor.
És ma?
A Magyar Királyság területén létrejött görögkatolikus egyházak mai örökösei: 1) Rutén Görögkatolikus Egyház (metropóliai rangú, Ukrajna és az Egyesült Államok), 2) Román Görögkatolikus Egyház (nagyérseki rangú, Románia), 3) Szlovák Görögkatolikus Egyház (metropóliai rangú, Szlovákia), 4) Horvátország és Szerbia Görögkatolikus Egyháza (püspöki rangú, Horvátország és Szerbia), 5) Magyar Görögkatolikus Egyház (metropóliai rangú, Magyarország).
Ma szerte a világban 23 keleti katolikus egyház van. Ezek közül 14 bizánci rítusú. A fentebb említetteken kívül Dél-Európában bizánci rítusú katolikus egyházakat találunk Olaszországban, Albániában, Macedóniában, Bulgáriában, Görögországban és Törökországban, míg a Közel-Keleten a melkiták több országra kiterjedő, pátriárkai rangú egyháza képviseli a bizánci rítusú katolicizmust.
Készítette: Véghseő Tamás, 2017